A vidékről tartott előadást a napokban dr. Csatári Bálint. A MNVH elnöke egy olyan szervezetet irányít, melynek feladata a vidékfejlesztésben érdekelt szereplők — a kormánytól az egyszerű gazdákig — együttműködési hálózatba szervezése.

 — A vidékfejlesztésért felelős szervezeteket tömöríti a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH). Hol tart az együttműködés, mennyire hatékony?
— Az összefogás egy kicsit összetettebb kérdés: szakmai, politikai és civil szervezetek közötti hálózati együttműködést generál inkább a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. Az Európai Unióból érkező, a vidéket célzó agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz szükséges társadalmi hátteret igyekszik biztosítani egy háttérszervezetként. Hogy hol tart az együttműködés, arra remek példa, hogy a napokban tartott budapesti elnökségi ülésen Búsi Lajos, a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár is ott volt, szóba került, mik azok a vidékfejlesztési szempontból fontos társadalmi kérdések, amelyekhez hálózati szerepet lehet biztosítani. Fontos, hogy hétezer regisztrált szakember van a hálózatban, kiemelkedően fontosak a civil és az önkormányzati szervezetek is. Létezik egy tanácsrészleg, ahol a kutatóktól kezdve a gazdákig sokféle szakember képviselteti magát.
— Melyek a legégetőbb feladatok a vidékfejlesztésben?
— Az egyik tárgyalt téma volt, hogy a meghirdetett Darányi Ignác-tervhez kapcsolódva milyen társadalmi, képzési, szellemi, kulturális és terjesztési feladatok vannak. A másik pedig, hogy ezekhez több száz vidéken dolgozó szakemberre is szükség van. A megyék szerepének megerősítése is lényeges ilyen szempontból. Az Európai Unióban 2014-től egy új tervezés kezdődik, össze kell gyűjteni az elképzeléseket.
— Ha megenged egy feladatot: a termelőszövetkezetek megszűnése után a kistermelők egyedül maradtak, így pedig nehezen veszik fel a versenyt a multikkal…
— Februárban alakulnak meg három, úgynevezett fejlesztési tengelyen a szakosztályok. A helyi piacra jutást is segíti az egyik, mely mikro-vállalkozásoknak is meghirdetett fontos programokat. A Magyar Nemzeti Vidék Hálózatnak is lesznek pályázati pénzei, persze, nagy összefogásra és sok ötletre is szükség van, nemcsak felülről lehet várni a segítséget, mondom ezt vidéki emberként. Ki kell állni, hogy itt vagyunk ikszen, össze szeretnénk fogni, a piacon pedig kaphatnának egy táblát, hogy lehet tőlük vásárolni. Lehet így is segíteni. A vidékieknek is össze kell fogni, közösséget teremteni, ha valamit szeretnének. Kész tervekkel. De a tervek kidolgozására is lehet pályázni, ezt tartalmazza például a tanyaprogram, hogyan lehetne a tanyavilág termelési, építési és műszaki dolgait fejleszteni. A kormány pedig megduplázta nemrég az erre fordítható összeget.
— Mégis: lesz mindenre elég forrás? Magyarország volt az egyik éléskamra a térségben, a mai helyzetre pedig nehéz szavakat is találni.
— Úgy gondolom, ez egy folyamat. Az egyik rész felzárkózott, valamelyik pedig nem. Türelmesen, a saját területeinken eredményt elérve lehet fejlődni. Nyugaton vannak olyan területek, melyek nem rendelkeznek olyan adottságokkal, mint például Békés megye, mégis jobban élnek, mint mi. Lehet, hogy több a helyi kezdeményezés is, lehet, hogy a mezőgazdaság mellett mással is lehetne foglalkozni. Itt is gondolkozni kellene, a kézműipartól kezdve a csipkegyártásig több minden kiegészíthetné a mezőgazdasági tevékenységet. De már az is nagy dolog lenne, ha minden portán gondozottak lennének a kiskertek, ha valamilyen élelmiszert előállítanának. Persze, nem jelentene plusz jövedelmet, nem lehet belőle megélni, de ez is felzárkózás lenne. Felfogásbeli dolgokon is változtatni kell.

Évtizedek óta tanulmányozza a vidék problémáit

Dr. Csatári Bálintot tavaly februárban nevezték ki a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöki tisztére. A karcagi születésű szakember már legalább negyed évszázada végez kutatásokat az Alföld problémáiról, tanulmányozza a magyar vidék problémáit. 1984-ben csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia kecskeméti részlegéhez, 1992-ben igazgatónak is megválasztotta az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, ahol 2008-ig végezte a vezetői feladatokat. A több száz tanulmánya és cikke miatt munkásságát több rangos kitüntetésekkel is elismerték. Az MNVH elnökeként úgy véli, a sikeres magyar vidékfejlesztéshez mindenki támogatására egyformán szükség van.

FORRÁS: Békés Megyei Hírlap