A kormány vidékfejlesztési céljai

Fazekas Sándor miniszter a mezőgazdasági árvízkárokról és a kormány vidékfejlesztési politikájáról számolt be a június 14-i kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter hangsúlyozta, támogatni kell a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket is.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón beszámolt az árvíz okozta mezőgazdasági károkról és bejelentette, hogy közösen a V4-ekkel, azaz a Visegrádi országokkal együtt nyújtják be az Európai Unió Szolidaritási Alapja felé a támogatási igényt.

A tárca kezdeményezi, hogy a kárenyhítési alapba való befizetés határidejét június 30-ról szeptember 30-ra tolják ki. A miniszter a számos már elindított és tervezett intézkedés közül kiemelte a mezőgazdaságban idén nyártól lehetővé váló egyszerű foglalkoztatás lehetőségét, az uniós forrásokból zajló vidékfejlesztési program bürokráciamentesítésének szükségességét, a hazai piac élelmiszerbiztonsága érdekében tervezett intézkedéseket.

Árvízkárok a mezőgazdaságban

A kárenyhítési alapba a gazdasági társaságoknak és az egyéni vállalkozóknak kötelező a belépés, az alapba az állam annyi pénz tesz be, amennyit a gazdák. A szántóföldi növények után hektáronként 800, szőlő- és gyümölcsültetvényeknél pedig 2000 forintot kell befizetniük. Fazekas bejelentette, hogy az alapba való befizetés lehetőségét szeptember 30-ig meghosszabbítják, így az alapban lévő összeg jelentősen megnövelhető, továbbá egyszerűsítik a vis maior bejelentést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál.

Június eleji felmérés szerint a belvízzel borított szántóterület nagysága 164 ezer hektár, árvíz alatt 22 ezer hektár szántó áll. Az őszi búza országos vetésterületének 5,3%-át (55 ezer ha), az őszi káposztarepce 7,1%-át (18,8 ezer ha), a napraforgó 4,1%-át (22 ezer ha), a kukorica 2,0%-át (24 ezer ha) borítja víz. A növényállományt legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun Szolnok, Szabolcs-Szatmár Bereg, Hajdú-Bihar megyében sújtja belvízkár. Ahol nem vitte el a víz a növényt és nincs tartós vízborítás alatt a terület, ott elfogadható állapotban van a gabona, ugyanakkor nem történt meg a kártevők elleni védelem, mert a talajok szántóföldi gépekkel járhatatlanok.

Az ár- és belvízzel érintett megyékben az elhullott gazdasági haszonállatok száma 70 sertés, 51 szarvasmarha, 620 juh. A baromfik esetében jelen helyzetben a tartók a gazdasági szempontokat is figyelembe véve az állományok kényszervágása mellett döntenek. A jelenlegi adatok szerint a 131 ezer baromfi került kényszervágásra vagy hullott el.

A legtöbb problémát az állatok etetésére szolgáló legelők víz alá kerülése okozta, mert az ott élő állatok a vízben taposva legyengültek, majd elhullottak. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében vannak a legnagyobb veszélyben az állatok. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében június 7-én és 8-án 11 ezer majd 50 ezer baromfit kellett levágni, mert takarmányozásuk és biztonságos elhelyezésük megoldhatatlanná vált az árvíz miatt. Az elhullott állatok esetében járványmegelőzés céljából laboratóriumi vizsgálatot kellett elrendelni, amely vizsgálat eredményei kizárták a lépfene fertőzés gyanúját. Nógrád megyében eddig 960 szarvasmarhát oltottak be lépfene elleni vakcinával, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még várni kell a vízszint süllyedésére az oltások megkezdéséhez, amely hozzávetőlegesen 12.500 állatot érint a járványkitörés elleni védekezésben.

A beérkezett jelentések alapján egyetlen megyében sem került víz alá a veszélyes növényvédő- és permetezőszereket tároló raktár. Továbbra is folyamatosan végzik az erre vonatkozó ellenőrzéseket és felméréseket.

Nemcsak az ár- és belvizek, a viharkárok is jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban és az erdészeteknél. Az éves fakitermelési mennyiség csaknem tíz százaléka, 400-500 ezer köbméter fa esett áldozatul eddig a viharoknak, milliárdos nagyságrendű a kár, a felmérések még minden területen folyamatban vannak.

Most, hogy kissé fellélegezhetnek az elöntött területeken élők megkezdődhet a fertőtlenítés, a területek rehabilitációja és a kárfelmérés.
Az árvízkárosultak megsegítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium azonnali segélyakciót szervez, amelynek részleteiről a minisztérium honlapján lehet tájékozódni.

„Több lábon kell állnia a vidéknek” - A kormány vidékfejlesztési céljai

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tárcájának bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a kormány vidékfejlesztési politikájának legfontosabb céljai: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása; a népesség megtartása; agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése. Ezeken túl az élelmiszer- és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vízbázisok, a talajok továbbá az élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.

A kormány mindent megtesz azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A jogi továbbá a közgazdasági szabályozó rendszerrel a családok megerősítését szolgáló gazdálkodási formákat és megoldásokat részesíti előnyben. A kormány nézőpontja szerint a birtokpolitika középpontjába a családi/egyéni gazdaságok és azok társulásai állnak.

A természeti erőforrás-gazdálkodás nemzeti hatáskörben tartását, a természeti javak feletti önrendelkezés megtartását a kormány a nemzeti szuverenitás kulcselemének tekinti.

A tárca az uniós támogatásból zajló vidékfejlesztési program forráselosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítja át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok megerősítését, a családi gazdálkodás folytonosságának biztosítását és a generációváltás gyorsítását, a minőségi szerkezetváltást, továbbá a mikro- és kisvállalkozások erősítését és a vidéki életminőség javítását szolgálják.

A minisztérium elkötelezett abban, hogy fokozottan támogatja a természeti és kulturális örökség fenntartását, a falvak fejlesztését szolgáló programokat, javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúvá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert (MgSzH, MVH, földhivatalok, falugazdász hálózat, stb.), hogy az a helyi közösségek és a gazdák kiszolgálását, helyzetbehozását, az információhoz és a forrásokhoz való hozzájutást szolgálja. Át kell tekinteni a LEADER programok működését, és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába kell állítani – mondta Fazekas Sándor.

A vidék gazdaságát „több lábra kell állítani”. Támogatni kell a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket (helyi energiatermelés, élelmiszer-feldolgozás, értékesítése, kézművesség stb.), az ezekre irányuló helyi mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a falusi, öko- és gyógyturizmus hazai fejlődését, szálláshelyeinek bővítését, a helyi kulináris, népi és szakrális hagyományok ápolását. Ösztönözni kívánják a falvak, különböző tevékenységeit összefogó, ezzel a közösség és gazdasága belső erejét növelő, „hangya” típusú szövetkezetek, társulások létrehozását és működését. A miniszter szólt az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok, biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeinek újragondolásáról. A helyi energiaellátó rendszerek kiépítésével ugyanis sokat takaríthatnának meg a helyi önkormányzatok.

A miniszter elkötelezett abban, hogy a helyi élelmiszerek értékesítési rendszereit összekapcsolja a a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetésével. Ugyancsak ezen az alapelven szélesítenék ki az EU által is támogatott „szociális élelmiszerprogramot” valamint az iskolai „igyál tejet” és „iskolagyümölcs” programot.

A minisztérium a közfoglalkoztatást valamint szociális földprogram kiszélesítésében gondolkodik.
A környezetvédelem legfontosabb feladata a környezeti elemek megóvása, tisztaságuk fenntartása, valamint a civilizáció okozta károk (hulladékproblémák, talaj-, víz- és levegőszennyezés, zajártalom stb.) elhárítása. A vidéki életminőség szempontjából kiemelt fontosságú, hogy településeink környezeti állapota javuljon.

Az agrárszerkezet- és termeléspolitikának a – vidék gazdaságát erősítő és ezzel társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló – többfunkciós mezőgazdaság minőségi termelési, élelmezési és élelmiszerbiztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia.

A monokultúrás tömegtermeléssel szemben a kormány olyan gazdálkodási rendszereket támogat, amelyek lényegesen több munkahelyet teremtenek, jó minőségű, szermaradvány-mentes, egészséges, biztonságos és különleges élelmiszereket adnak, kevesebb fosszilis energiát használnak, így kevésbé kiszolgáltatottak a távoli energetikai piacoknak, kedvezőbb környezeti és táplálkozási, népegészségügyi hatásaik következtében kisebb társadalmi-környezetvédelmi, egészségbiztosítási- költségekkel járnak.

Az agrárpiac-politika, -szabályozás és -védelem területén kiemelt cél a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának elősegítése, az e téren elveszett hazai és külpiaci pozícióink visszaszerzése.

A magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Az állam szerepe ebben, hogy segítse a kereskedelmi lánc lerövidítését. Az élelmiszerbiztonság megteremtése és a helyi élelmiszerpiacok védelme érdekében jelentősen meg kell erősíteni a minőségellenőrzés és a fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerét, hiszen a hazai élelmiszertermelés alapvetően meghatározza élelmezési és élelmiszer-biztonságunkat, így ennek fenntartása és megerősítése nemzetbiztonsági kérdés.

Elindított kormányzati intézkedések a vidékfejlesztés érdekében

Az Országgyűlés kormánypárti előterjesztésre már tárgyalja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen megkönnyíti az alkalmi és idénymunkások legális munkavállalását. Az eddigi törvény életszerűtlen, bürokratikus és bonyolult volt. Jogosan elégedetlenkedtek mind a munkavállalók, mind a munkáltatok. Az új törvénytervezet szerint a mezőgazdasági idénymunkások után 500 Ft./fő/nap adót kell fizetniük a munkáltatóknak. Az idénymunka 1 évben összesen 120 nap lehet. Az alkalmi munkások után (idetartoznak a turisztikában, vendéglátásban, egyéb helyen dolgozók) 1000/Ft./nap/ fő lesz a járulék összege. Az alkalmi munkások 1 héten 5, egy hónapban 15, egy évben 90 napot dolgozhatnak összesen. A munkáltató sms-ben vagy az interneten is regisztrálhat. A törvényjavaslat optimális esetben már július 15-től hatályba léphet.

A kormány elszánt abban, hogy megakadályozza az élelmiszerhulladékok terjesztését, ezért bevezeti a másodlagos élelmiszervizsgálatot. Az új előírás minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. A terméket nemcsak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrzik, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra Európa élelmiszer-hulladéka. A szabályozás célja, hogy a hazánkba érkező import áruból kiszűrje a rossz minőségű, fogyasztásra alkalmatlan termékeket. A vizsgálatok ugyanakkor nem kizárólag a külföldi árukra vonatkoznak, a felügyelet a magyar élelmiszereket is rendszeresen ellenőrizni fogja. Az új rendszer lényege, hogy minden egyes nagybani élelmiszer-szállítmányt ellenőriznek a hatóságok. A hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek bejelentési kötelezettségük lesz az áru érkezéséről és tartalmáról a felügyeleti szerveknek. A másodlagos élelmiszer-vizsgálatról már megszületett a politikai döntés, a kormány július elején fogadhatja el törvényt, ami azonnali hatályba lép.

A gazdák ezentúl saját maguk is értékesíthetik a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi vagy vendéglátóhelyeknek. A kistermelő ezentúl az élelmiszer előállítás mellett, olyan szolgáltatási tevékenységeket is végezhet, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik, mint pl. a füstölés, aszalás, őrlés, szárítás, terménytisztítás. Újra vághatnak disznót a gazdák. Az eddigi rendeletek tiltották az otthoni disznóvágást, és tiltották az házilag előállított aszalt és füstölt áruk értékesítését is. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör, birka, kecske és disznóvágás, a disznótort.
Bevezetik a falusi vendégasztal fogalmát, lehetőséget teremtve a falusias és tanyasi környezetben a házi élelmiszerek elfogyasztására, kínálására. A vidék nem kizárólag mezőgazdaságból él, ezért fontos, hogy a helyi feldolgozás, értékesítés fejlődjön. Ehhez az is kell, hogy a más európai országoktól eltérő adminisztrációs terheket leépítsük.

Fontos a hungarikumokra vonatkozó törvény megalkotása is, a lajstromozások feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy nemzeti értékeinket számba vehessük, és ezek képezzék nemzeti fejlesztési stratégiánkat. A tárca szeretne az őshonos fajták tenyésztésére, termesztésére vonatkozó jogszabályokon is módosítani.

A kormány lehetővé teszi, hogy a magyar emberek az európai gyakorlatnak megfelelően szabadon döntsenek a saját gyümölcseik felhasználásáról, akár lekvárról, akár pálinkáról legyen szó. Támogatni kell, hogy a kistermelő, a saját kertjében megtermelt gyümölcsből, vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessen. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket vegzálja a pálinkafőzés miatt, ugyanakkor a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött szemet huny.

A minisztérium egyszerűsíti a húsminősítésről szóló rendeleteket. Az állattartók terheinek csökkentése érdekében 500 Ft-ra mérsékeli a szarvamarha-levél árát. A korábbi rendelkezés értelmében, a vágóhidak felmentést kaphattak a minősítési kötelezettség alól, forgalomba azonban csak a minősített vágott húsokat bocsáthatták. A rendelet módosítása az Európai Unió más tagállamaiban biztosított lehetőségekhez hasonlóan a szabad kereskedelmi forgalmazás lehetőségét és egyéb részletek teljes körű harmonizációját biztosítja.
Egyik legfontosabb ágazati cél, hogy a környezetvédelem megszabaduljon a bürokráciától, a felesleges papírmunkától. A miniszter elképzelése szerint fele annyi engedélyt hagynának életben az ágazatban, mint jelenleg van.

Fazekas Sándor szólt a környezetvédelmi célokat szolgáló termékdíj rendszer átalakításáról, amely szerinte 2011-re vállalható. A rendszer átalakításának a célja, hogy minél több hulladékot (pl. petpalackot) visszagyűjtsön az állam.

Forrás: kormanyszovivo.hu