PROGRAMOZÁS | A 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakra való felkészülés jegyében szeptember végén a megyei önkormányzat térségfejlesztési és külügyi irodája elindította a megyei tervezés II. ütemét.

– A tervezés második üteme az úgynevezett programozás időszaka – tudtuk meg Lakatos István irodavezetőtől.
– Ennek keretében az ÉARFÜ elkészíti a megyei területfejlesztési program stratégiai részét. Ez fogja össze az operatív részt és dolgozza ki a területi hatásvizsgálatot. A program stratégiai fejezete november 30-ig elkészül.

A megyei tervezés összehangolása érdekében kistérségenként megkötendő együttműködési megállapodás létrehozását kezdeményezte a települések között a megyei önkormányzat. Ezen belül a települések többek között tervezési felelőst jelölnek ki, a megyei önkormányzat pedig a kistérségekben – a Szolnoki kistérséget kivéve – egy-egy szakemberrel megbízási szerződést kötött a tervezés segítésére.
A megyében konszenzus alakult ki arról, hogy várostérségként a kistérségek szerepeljenek, míg a gazdaságfejlesztésnél a megye egésze illetve a korábban lehatárolt együttkezelendő térségek (Jászság; Szolnok – Törökszentmiklós – Martfű térsége; Nagykunság – Tisza-tavi térség; Mezőtúr térsége – Tiszazug) legyen a beavatkozási terület.

A Szolnoki kistérségre az előzetes egyeztetésnek megfelelően a megyeszékhely gyűjti a javaslatokat. A megyei önkormányzati hivatal rérségfejlesztési irodája a gazdaságfejlesztési és az ágazati projekteket fogja össze, míg a kistérségi tervezés a megyei területfejlesztési ügynökség és a helyi szakemberek feladata. A tervezés orientálására elkészült egy előzetes megyei gazdaságfejlesztési részprogram és a mintegy 18 milliárd forintos megyei kistérségi keretet lélekszámarányosan tovább osztották a városokkal történt megállapodás értelmében.

A megyei projektgyűjtés első körének zárása után beérkezett javaslatok feldolgozása alapján a megyei kistérségi részprogramokban 13,7 milliárd forintos fejlesztési igény sorolható, a megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz pedig 48,3 milliárd forint. Az önkormányzatok 301,9 milliárd forintnyi fejlesztési javaslatot fogalmaztak meg az ágazati operatív programokhoz, a vállalkozások és az állami fenntartók pedig összesen 790 milliárd forint értékűt.

 A hét kistérségben újabb egyeztetéseket tartunk a hét és a jövő hét folyamán, melyek célja pontosítás, szűkítés és a projektcsomagok kialakításának megalapozása – tette hozzá az irodavezető.
– A települések döntő többségében reális igényként fogalmazódott meg a belterületi utak felújítása és kiépítése. Ezek finanszírozhatósága jelenleg nem ismert, de a megyei program operatív részében valamilyen módon szerepelni fog.