Május 10-én jubileumi tortát vághattak föl a terület- és vidékfejlesztési szakemberek, a Területfejlesztők Víkendje résztvevői. Az idei találkozó legfontosabb témája a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak tervezése volt.
Tizedszer találkozott a terület- és vidékfejlesztők „krémje”
A szokásos helyszínen, a nagyszerűen bevált lajosmizsei Geréby Kúriában, a szokásos szervezésben, a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület (KFTE) és immáron második alkalommal a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) támogatásával, a szokásos forgatókönyvnek megfelelően a Területfejlesztők Víkendje ismét kirobbanóan sikeres volt. Mégpedig azért, mert meg tudta valósítani kettős célját: egyrészt ismét kiváló előadókat tudott delegálni az esemény konferencia-részére, akik a legaktuálisabb, leghúsbavágóbb témákról fejtették ki nézeteiket, másrészt pedig egy felszabadult, vidám rendezvényen összehozta a terület- és vidékfejlesztésben érdekelt szereplőket, akik nézeteiket kötetlen, baráti beszélgetéseken cserélték ki egymással, amire a szakmának nagyon nagy szüksége van.
„Nem is gondoltuk tíz évvel ezelőtt, amikor az első ilyen jellegű találkozót megszerveztük, hogy mekkora igény van az ilyesféle rendezvényre” – fogalmazott köszöntő beszédében Schwertner János szervező. Az esemény házigazdája hozzátette, hogy a közigazgatás vagy a jogalkalmazás szakterületén nem gyakori az ilyen rendezvény, de az, hogy a 10. alkalommal is ilyen sokan összegyűltek, és közülük többen valamennyi rendezvényen jelen voltak, mindennél ékesebben igazolja a Területfejlesztők Víkendje létjogosultságát.
A víkend első napján szakmai előadások hangzottak el. Ismét több minisztérium, illetve független kutatóintézetek munkatársai osztották meg a hallgatósággal a – jelen esetben a következő költségvetési időszak tervezésével kapcsolatos – legfrissebb, szakmailag leginkább megalapozott gondolataikat.
Elsőként Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára tartott előadást a területrendezés és -fejlesztés összhangjáról, ahol kijelentette, hogy a területrendezési tervek hatósági felülvizsgálataitól és ezek egyeztetéseitől kezdve, a civil szervezetek véleményeztetésén át a kölcsönös integrációs szándékig gyakorlatilag minden együtt van ahhoz, hogy a véleményeket beépítsék a 2014–20-as hosszú távú tervezési koncepcióba.
Ezt követően Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságának főosztályvezetője beszélt a tervezésről a kormány szemszögéből, leszögezve, hogy e folyamat a kormányzati cselekvés eszköze is egyben. Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal osztályvezetője elmondta, hogy a jelenlegi tervezési munkafolyamatot illetően nem csak előképek vannak, hanem már végre érdemi területfejlesztési kérdésekről lehet vitatkozni. Az erről való párbeszéd a partnerekkel, nem utolsó sorban a helyi döntéshozókkal és a civil szervezetekkel heteken belül elindulhat és el is fog indulni. Faragó László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója többek között a közszférában történő stratégiai irányítás és a túlontúl központosított jellegű tervezési prekoncepciók (értsd: EU-irányelvek) csapdáira és életszerűtlenségeire hívta föl a figyelmet.
Csatári Bálint, az MNVH elnökségi tagja, a „Víkend” egyik állandó résztvevője jelképesen átadta valamennyi jelenlévőnek a minden évben kiosztott „Területfejlesztési Nívódíjat”, amelyet a jubileumra való tekintettel idén a szervezők a találkozón résztvevő szakembereknek ítéltek oda (akik ezt egy hatalmas és finom torta formájában a gyakorlatban is „átvehették”).
Két további fontos szakmai előadást tartottak a nap folyamán. Nógrádi Zoltán, Mórahalom város polgármestere bemutatta az általa irányított sikeres települést, miközben a fejlesztés határainak kérdését vitatta meg. Hankiss Elemér szociológus professzor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa úgy értékelte a tervezés jelenlegi kérdéseit, hogy azokra a válaszokat igen nagy bizonytalanságban kell a fejlesztésben érdekelt szakembereknek és szakpolitikusoknak meghozniuk.
A másnapi szakmai programon kívül, amely során a résztvevők látogatást tettek Tiszakécske településre, és személyes tapasztalatokat szerezhettek az ottani fejlesztésekről, a Víkend vendégeinek számos alkalmuk nyílt kötetlen eszmecserékre, amely a szervezők véleménye szerint is ugyanolyan fontos a területfejlesztés jövője szempontjából, mint a lefektetett és rögzített szakmai előadássorozat.
Forrás: NAKVI